A tarokk-tanfolyam
Az 1. foglalkozáson az alapfogalmak közül kiemelten a tarokk kártya (a pakli) összetételéről és elemeiről beszélgettünk. A pakli 42 lapot tartalmaz. Ebből 22 a tarokk és 4x5= 20 a szín. A tarokkok I - XXI -ig terjedően római számokkal jelzett lapok és a "bohóc" ruhás legerősebb tarokk a skíz. A 22 tarokklap közül különös funkcióval bír a három honőr: a skíz, a XXI-es és az I-es tarokk, azaz a pagát. A 20 db. szín-lap, a francia kártya jelzéseivel megegyező ( kőr, káró, pikk, treff ), 4- féle alapszínből áll, mindegyikben 5 formával: király, dáma, lovas, bubi, ász.
A játék során az egyes lapoknak különböző ütőereje és elszámoló értéke van. A tarokk-lapok ütőereje a római számozás emelkedésével növekszik, a skíz mindent üt. Bármely tarokk-lap ütőereje nagyobb, mint a szín-lapoké. Az azonos színen az ütőerő az ásztól a királyig növekszik. A lapok elszámoló értékével az ütések összesítésekor számolunk. Ekkor a honőrök és a szín-lapok értékesebbek, mint a tarokk-lapok. A honőrök egyenként 5-öt érnek, a többi tarokk-lap egyenként csupán 1-et. A szín-lapok esetében a királyok 5-öt, a dámák 4-et, a lovasok 3-at, a bubik 2-őt és az ászok 1 pontot érnek. Így a pakli teljes elszámoló értéke:
-- honőrök 3 x 5 = 15
-- tarokkok 19 x 1 = 19
-- színek 4 x 15 = 60 azaz mindösszesen 94 pont.
Végül áttekintettük az osztási szabályt. Ennek lényege, hogy az osztó ( keverő ), a tőle balra lévő játékossal emeltet, majd a 6 lapból álló talont, a lapok sorrendjének megtartásával, középre számolja le; ezután jobbra kezdi az osztást úgy, hogy az óramutató járásával ellentétes irányban, minden játékosnak először 5-öt, majd 4 lapot ad.
Ráadásként a foglalkozás azzal zárult, hogy a haladók segítségével és magyarázataival kiterített példajátékokon gyakoroltunk.
2. foglalkozás: A tarokkjáték menete:
1. Osztás: talonba 6, majd az osztótól jobbra kezdve, az óra mutató járásával ellentétes irányban 4x5 + 4x4 lap, azaz játékosonként 9 lap.
2. Licitálás: csak honőr birtokában szabad, de nem kötelező; sorrend: az osztási rend szerint; fajtái: folytonos (3-2-1-0), ezen belül lehet engedett, valamint az invites (ugrásos); aki a licitet megnyeri az lesz a felvevő.
3. Skartolás: másképpen: letevés; annyit kell letenni, ahányat kaptunk a talonból; a felvevő magának tesz, a többi játékos skartját az osztó gyűjti össze, ami a "szegényeké" azaz az ellenzéké lesz; tilos: honőrt és királyt letenni; tarokk letétet be kell jelenteni, ha ezt a felvevő teszi, meg is kell mutatni.
4. Partnerhívás: a felvevő hívja; kötelező a XX-ast hívni, kivéve, ha a felvevőnél van vagy fogadott invites licit történt.
5. Bemondások: sorrend: a felvevő kezdi, majd tőle jobbra sorban folytatódik; lehet: pro és kontra (trull, 4 király, dupla parti,pagátulti, volát, XXI-fogás).
6. Kihívás: vagy a kezdés joga az osztótól jobbra lévő játékosé, majd a további kihívásokat mindig az ütő játék végzi;( általában a partner tarokkot az ellenfél színt hív).
7. Lejátszás: cél: a bemondott figurák ill. a parti megnyerése; főszabály: tarokkra tarokkot, színre azonos színt, ha nincs tarokkot kell tenni (ha már tarokk sincs, akkor bármit).
8. Elszámolás: kérdés, hogy az ütések számbavételével teljesültek-e a bemondások, illetve a parti (szimpla: 48, dupla:71 pont azaz elszámoló érték). Az egyes bemondások (figurák) pontértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
_____________________________________________________
Figura Csendes Bemondott
_____________________________________________________
Parti 3-as 1 -
2-es 2 -
1-es 3 -
szóló 4 -
Dupla parti 3-as 2 4
2-es 4 8
1-es 6 12
szóló 8 16
Trull 1 2
4 király 1 2
Pagátulti 5 10
Volát 3-as 3 6
2-es 6 12
1-es 9 18
szóló 12 24
XXI-fogás 21 42
3. foglalkozás:. A beszélgetés első részében a tarokk lejátszási menetét ismételtük át, majd e kártyajáték legbonyolultabb részével, a licitálási szabályokkal foglalkoztunk. Ezek lényegét a következőkben foglalom össze:
A licitálás lényegében egy sajátos árverés, amely a talonban lévő lapokért, valamint a felvevői státuszért (aki magának skartolhat, ő hívhat partnert és kezdheti a bemondásokat) folyik. Ennek különféle lehetőségeit szigorú szabályok írják elő.
Licitálási szabályok:
1. Licitálni csak honőr birtokában lehet, de nem kötelező. Kivétel: a 4. licitáló, ha előtte 3 passz hangzik el, akkor "próba 3"-at mondhat.
2. A licit sorrendje: az osztótól jobbra lévő kezd és az óramutató járásával ellentétes irányban folytatódik.
3. Legfeljebb 3 licitáló lehet. A belépéshez az előző licitet drágítani kell.
4. Aki az elsőre passzt mondott, az a további licitbe már nem csatlakozhat.
5. A licit mondások sorrendje: 3 - 2 - 1 - 0 (szóló). Minél kevesebb lapot kap a felvevő, annál drágább a játék.
6. Az első licitálónak joga van az utána bemondott legdrágább licitértéket tartani. De, ha csak egy licitáló van utána és az elsőnél nincs a XX-as, akkor köteles tartani az utána mondott licitet.
7. Aki a legdrágább licitet mondja (vagy tartja) az lesz a felvevő.
8. Ha valaki nagyhonőrös (skíz, XXI ) és még nála van a XX-as vagy a XIX-es vagy a XVIII-as, akkor ő felkínálhatja partneri szolgálatait, azaz invitet adhat. Az invites licit szabályainak lényege az, hogy a licit bemondások sorrendjében egy vagy két fok kihagyásával, ugrás történik. A lehetséges invites licitek a következők:
8.1. Ha az első licitáló nagyhonőrös a XX-assal, akkor az utána következő licitértéket nem köteles tartani, azaz passzolhat. Ez az ú.n. "engedett játék" esete.
8.2 Ha az első licitáló 2-vel kezd (nagyhonőr + XIX), akkor az utána 1-et licitáló köteles a XIX-et hívni.
8.3. Ha az első licitáló 1-el kezd (nagyhonőr + XVIII), akkor az utána szólót mondónak a XVIII-at kell hívnia.
8.4. Ha az első licitáló 3-as kezdésére a következő 1-et mond és, ha azt az első tartja, akkor neki a XIX-et kell hívnia.
8.5. Ha az első 3-mal kezd, majd utána valaki szólót mond (nagyhonőr + XVIII) és, ha azt az első tartja, XVIII-at kell hívnia.
8.6. Ha az első licit 3, a második 2, majd az első tartom helyett 1-et mond (nagyhonőr + XIX), akkor a második licitáló szólóval lesz a felvevő és a XIX-et kell hívnia.
A 4. foglalkozás:
A licitálási taktika alaptételei:
1. 3 honőr vagy a két nagy honőr (skíz, XXI) birtokában mindig licitálunk. A tarokkok számától függően: 3, 2, 1 vagy szólót.
2. Ha csak a skíz van néhány tarokkal, akkor:
a. első licitálóként: 3;
b. másodikként: 2 és "fölkergetés";
c. harmadikként: passz (lesben állás).
3. Ha csak a XXI-es van néhány (2-4) tarokkal, akkor:
a. elsőként: 3 és fölkergetés esetén a szólót is tartjuk, ha csak nem négyszínű a lapunk.
b. másodikként: 2 és nem folytatjuk;
c. harmadikként: 1 és ha tartják, akkor szóló, hacsak nem négyszínű a lapunk;
d. ha a XIX-es vagy a XVIII-as is van, akkor: invitelés!
4. Ha csak a pagát van néhány tarokkal, akkor:
a. elsőként: passz;
b. másodikként lehet 2 és nem folytatjuk;
c. harmadikként lehet 1-es licittel "zavarogni".
5. Ha egy vagy két elfogható honőr (XXI, pagát) mellett nincs más tarokk, akkor szóló és bedobás.
5. foglalkozás: kérdések
1.) Hány lapos a tarokk pakli és ebből mennyi a színlapok száma?
2.) Mennyi egy dáma elszámoló értéke?
3.) Milyen bemondások lehetségesek?
4.) Mennyit ér a csendes 2-es volát?
5.) Mennyit ér a bemondott 4 király?
6.) Mi a köteles válasza az első licitálónak, ha nem XX-as és a második kettőt mondott?
7.) Ki jogosult tartani a legdrágább licitet is ?
8.) Milyen feltételekkel adható invit ?
9.) Milyen lapokat nem szabad skartolni ?
10.) Mik a bedobás feltételei ?
Az ismétlő kérdések megválaszolása után, új témaként a licitálás taktikájáról beszélgettünk. Az alap, a 4. foglalkozás beszámolójához csatolt 5 taktikai pont volt. Ennek kapcsán megállapítottuk, hogy a tárgyalt taktikai elemek alkalmazása csak sok-sok gyakorlás során válik készséggé. Ezért aztán a foglalkozás második részében, 2 asztalnál nyílt-, majd zárt-lapos játékokkal gyakoroltunk.
6. foglalkozás: a skartolás taktikai elemei:
A skartolás mikéntjét két szempont határozza meg: a játékos státusza (felvevő, partner, ellenzék) és a megjátszható figuráció (ez a licit és lapunk alapján becsülhető). Ennek megfelelően a következők figyelembevételével skartoljunk:
1.) A felvevő magának skartol, ami összevonható az ütései értékével, tehát a parti érdekében ajánlatos nagy értékű lapokat (dáma, huszár) fektetni, de más szempontokat is mérlegelni kell. Ilyenek általánosságban
-- a színtelenítés ( minél kevesebb fajta szín maradjon) és
-- a királyok védelme ( király melletti szín tartása).
Más a skartolás taktikája, ha XXI-fogás a cél. Ez esetben jobb megoldás a többféle szín tartása, különösen tekintettel a király nélküli színekre. Ennek érdekében érdemes még közép-tarokkot (XIII, XVI) is fektetni, ami egyben jelzés is a partner részére, hogy skíz van nálunk (ugyanis, ha a felvevő tarokkot skartol, azt nyitott lappal kell tennie).
Ha a felvevő skíz nélküli XXI-es és elfogási veszély van, színtelenítésre és "hosszú szín" tartására törekedjen.
2.) A partner az osztóhoz skartol, ami elszámoláskor az ellenzéké ("szegényeké") lesz, tehát kis értékű lapot/lapokat fektessen, de figyeljen egyfelöl a színtelenitésre és a királyok védelmére, másfelöl, ha felvevő XXI-ese veszélyben van, akkor király nélküli "lógató színt" tartson, még akkor is ha ezért tarokkot kell fektetnie.
3.) Az ellenzéki páros szintén az osztóhoz skartol, ami a partner letétjével együtt a "szegényeké" lesz, tehát nagy értéket érdemes fektetni, figyelve a színtelenítés és a királyok védelme elvére is.
Ha az ellenzék egyikénél van a XXI-es, akkor ő "hosszú szín" tartására törekedjen, a másika pedig sok félét tartson. A többféle szín akkor is célszerű, ha pagátulti ellen játszunk.
Ha a kihívó ellenzéki játékos, akkor lehetőleg úgy skartoljon, hogy egy király nélküli "rövid szín" lappal indulhasson. Ez több figuráció (trúl, 4 király, dupla, ulti, stb.) ellen hatásos lehet.
4.) Skartolást befolyásoló "közmondások":
-- "Kárót partner nem tart, ha tart, sokat tart."
-- "Ulti ellen feketét !"
-- "Ijedt ember treffet hív."
-- "Pikken csúszik a pagát."
A 8. foglalkozással kapcsolatos napló- bejegyzésemben a bemondások taktikáját a felvevő szempontjából elemeztem . Az akkor megígért folytatást most teljesítem.
2.) A partner bemondási lehetőségei:
a.) A trúl bemondása részéről akkor indokolt, ha az egyik nagyhonőr mellett 3-4 tarokkja van.
b.) A 4-király mondással akkor indokolt a bíztatás, ha a felvevő trúlt jelentett, és a partnernél a XIX mellett 3-5 tarokk is van.
c.) A duplaparti bemondás a partner "tarokkbőségét" jelzi, azaz lapja "hosszú", de nem túl erős. Ezt, drágább partik (1-es, szóló) esetén már csak óvatosan alkalmazzuk, mert az értékes skart perdöntő lehet.
d.) A pagátulti bemondásához erős és tarokkban "hosszú" lap kell. Ha azonban a felvevő trúlt és 4-királyt mond, és a partner 7-8 tarokkos, akkor a bemondásnak alig van kockázata.
e.) A volát bemondása a partner részéről szinte kötelező, ha a felvevő elölről trúl, 4-király, duplaparti figurációt mond, és a partnernél legalább 5 tarokk van.
f.) A XXI-fogás bemondása a partner részéről nagyon ritkán fordul elő, mert megfelelő ülésrend és pagátos felvevő jelent esélyt. Lehet azonban olyan eset, amikor a partner a felvevő helyett mondja be a "fogást", de ehhez már rutinos csapat kell.
3.) Az ellenzék bemondási lehetőségei jobbára a kontrázásra szűkülnek, de különös lapjárás esetén megfordulhat a kezdeményezés. Néhány kontrázási példát a következőkben említek meg:
a.) A parti kontrázása leggyakrabban akkor fordul elő, amikor az ellenzék egyikének 8 vagy 9 tarokkja van. Ha ezt a játékos bejelenti, akkor valamilyen formációt kontráznia kell.
b.) A trúl kontrázása akkor indokolt, ha a pagátos ellenzéki legalább 7 tarokkot bír, pláne, ha ő is indul.
c.) A 4-király kontrázását szokták taktikai céllal is alkalmazni, amikor a felvevő - partner párost a további drágább bemondásokról akarják "lebeszélni". Máskülönben 6-7 tarokk birtokában a kontra sikeres lehet.
d.) A duplaparti kontrázását jól meg kell gondolni, mert drága mulatság. Viszont értékes skart esetén már 1 -2 ütés reményében is érdemes kockáztatni.
e.) A pagátulti is kontrázható 7 - 8 tarokkal. Növekszik az esély, ha az ellenzék indul. Ám ultit fogni csendben is élvezet.
f.) A volát kontrázásához 7 - 8 tarokk kell és jó, ha van köztük egy közepes ütő is, továbbá előnyös, ha szín-lap királyos és nem mindegy, hogy ki az induló.
A 10. foglalkozáson (március 5.-én) 11 játékos jelent meg. Rögtön elméleti kérdéssel kezdtünk: a 8. foglalkozáson indított témával, nevezetesen a bemondások taktikájával. Tekintettel arra, hogy a 8. foglalkozáson kevesen voltak, az akkor megbeszélt anyagot most a 10.-en megismételtük.
A 8. foglalkozással kapcsolatos napló- bejegyzésemben a bemondások taktikáját a felvevő szempontjából elemeztem . Az akkor megígért folytatást most teljesítem.
2.) A partner bemondási lehetőségei:
a.) A trúl bemondása részéről akkor indokolt, ha az egyik nagyhonőr mellett 3-4 tarokkja van.
b.) A 4-király mondással akkor indokolt a bíztatás, ha a felvevő trúlt jelentett, és a partnernél a XIX mellett 3-5 tarokk is van.
c.) A duplaparti bemondás a partner "tarokkbőségét" jelzi, azaz lapja "hosszú", de nem túl erős. Ezt, drágább partik (1-es, szóló) esetén már csak óvatosan alkalmazzuk, mert az értékes skart perdöntő lehet.
d.) A pagátulti bemondásához erős és tarokkban "hosszú" lap kell. Ha azonban a felvevő trúlt és 4-királyt mond, és a partner 7-8 tarokkos, akkor a bemondásnak alig van kockázata.
e.) A volát bemondása a partner részéről szinte kötelező, ha a felvevő elölről trúl, 4-király, duplaparti figurációt mond, és a partnernél legalább 5 tarokk van.
f.) A XXI-fogás bemondása a partner részéről nagyon ritkán fordul elő, mert megfelelő ülésrend és pagátos felvevő jelent esélyt. Lehet azonban olyan eset, amikor a partner a felvevő helyett mondja be a "fogást", de ehhez már rutinos csapat kell.
3.) Az ellenzék bemondási lehetőségei jobbára a kontrázásra szűkülnek, de különös lapjárás esetén megfordulhat a kezdeményezés. Néhány kontrázási példát a következőkben említek meg:
a.) A parti kontrázása leggyakrabban akkor fordul elő, amikor az ellenzék egyikének 8 vagy 9 tarokkja van. Ha ezt a játékos bejelenti, akkor valamilyen formációt kontráznia kell.
b.) A trúl kontrázása akkor indokolt, ha a pagátos ellenzéki legalább 7 tarokkot bír, pláne, ha ő is indul.
c.) A 4-király kontrázását szokták taktikai céllal is alkalmazni, amikor a felvevő - partner párost a további drágább bemondásokról akarják "lebeszélni". Máskülönben 6-7 tarokk birtokában a kontra sikeres lehet.
d.) A duplaparti kontrázását jól meg kell gondolni, mert drága mulatság. Viszont értékes skart esetén már 1 -2 ütés reményében is érdemes kockáztatni.
e.) A pagátulti is kontrázható 7 - 8 tarokkal. Növekszik az esély, ha az ellenzék indul. Ám ultit fogni csendben is élvezet.
f.) A volát kontrázásához 7 - 8 tarokk kell és jó, ha van köztük egy közepes ütő is, továbbá előnyös, ha szín-lap királyos és nem mindegy, hogy ki az induló.
Végezetül megjegyzem, hogy a tarokk játéknak olyan nagy a változatossága, hogy a felsorolt esetek, a szinte végtelen számú variációnak csak kiszemelt mazsolái, de jellemzőek. Továbbá, az is igaz, hogy a tarokk csapatjáték, tehát igazán szellemessé a résztvevők összeszokott rutinja teszi. Sok sikert az ismeretek megszerzéséhez !
Tiszai László